A hollywoodi filmcím ebben az esetben nem véletlen. Minden kislány egyszer elképzeli az esküvőjét, mikor ő a hercegnő a kastélyban, csodaszép ruhában, mindenki rá figyel, és természetesen minden tökéletes. Aztán egyszer eljön a Nagy nap, és természetesen a helyi kultúrház is tökéletes, hogy a pici hercegnő álma megvalósuljon.
Aztán van olyan amikor a pici lány álma valóra válik, és tényleg megvan minden, kastély, gyönyörű ruha, álom és csillogás.
2016. június 18.-án egy ilyen csodának lehettem a része, és ez nem csak az ifjú párnak, de a vendégeknek, és jómagamnak is igazi maradandó emlék marad. A Château Béla kastélyszállóban megrendezett pompás esküvő és lakodalom mindent megad, amiről egy kislány álmodhat. A barokk stílusú öt csillagú hotel, gyönyörű kerttel, szökőkúttal igazi romantikus díszlet egy esküvőhöz és egy igazi lakodalomhoz.
Délután háromkor indult útjára az álomesküvő a vendégfogadással, majd röviddel négy után már üdvözölhettük az ifjú házasokat. A násznép gratulált, majd elkészült a csoportkép is. Minden óramű pontossággal működött, sportnyelvvel élve csont nélkül ment a menetrend. Az Orangerieben megterített fogadás mindenben tükrözte a hely színvonalát.
A fiatalok sikerrel vették a tányértörési műveletet, rendhagyóan a teraszon, mivel a benti helyszín padlója nem alkalmas a törés-zúzáshoz, majd a vacsora előtti köszönet is lezajlott. Mindkét fiatal gondosan megköszönte a szülőknek a törődést, és az érzelmek hullámán a könnyek is előtörtek, de míg örömkönnyek, addig sosem baj.
A vacsora alatt a Jánoska duó húzta a vendégek kedvenc nótáit az örömapák nagy örömére, hiszen pár pillanat alatt egy igazi bélai férfikórus alakult ki.
A négyfogásos vacsora után pedig eljött a nyitótánc ideje is, amit a szerelmesek még megspékeltek egy szülői tánccal is. A násznépet egy pillanatig sem kellett biztatni, amint lehetőségük nyíl, azonnal csatlakoztak a táncparketti mulatsághoz. Ekkor már a tánczene front uralkodott a kitűnő kisbéri Syncron Band tolmácsolásában.
Bár nem volt tervben, de becsúszott egy kis menyasszony rablás is, de mivel a váltságdíjként kirótt öt üveg pálinka, és egy tál süti kifizetésre került, így a menyasszony is meg került hamarosan. Torta szelés, bulizás, nótázás.
Éjfél előtt a fiatalok lazán megléptek átöltözni, násznépünk észre sem vette, hisz olyan bulit pörgettek, hogy azt öröm volt nézni.
A visszajövetelt követően indult a menyecsketánc - nálunk ez a ritkább - és természetesen a menyecske kemény eurókért pörgette a szoknyáját. No és itt jön egy olyan rész, amit muszáj leírnom, mert ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni. Nos akkor mi is történt. Menyasszonyunk a vacsora előtti köszönetben elmondta, hogy egyetlen élő nagyszülőjét - nagyikáját - mennyire imádja. Nagyika természetesen a menyecske táncból sem maradhatott ki. Én mint ügyeletes segítő egy méretes leveses tálba gyűjtögettem a gavallér vendégek bankóit, és ekkor érkezett a drága nagyika. Miután letáncolt a pici unokájával a menyecsketáncot az örömapa támogatásával oda jött hozzám, és a drága nagyika apró, remegő kézzel beleejtett a tálba egy félbehajtott bankót. Száz euró volt. Száz, de ezret ért, hiszen az apró nyugdíjból a száz ezernek felel meg. De bedobta, hiszen a pici unokája ment férjhez, és az nagy dolog. Bevallom becsülettel el kellett fordulnom a falhoz, mert muszáj volt a könnyeimet letörölni, nehogy valaki meglássa. No kérem ezek azok a pillanatok, amikért megéri ezt a hivatást csinálni, mert ez egy igazi csoda. Ez a szeretet! Veronika és Erik végtelenül köszönöm nektek ezt az élményt, Nagyikát pedig külön üdvözlöm! Herceg és Hercegnő, legyetek végtelenül boldogok! :)
